Dátum: 2024 március 29. (péntek) | Auguszta

hírek

81 éves lett kétszeres olimpiai bajnok vívónk, Rejtő Ildikó!

1937. május 11-én született Budapesten. Kamaszkori gerincferdülése miatt testnevelő tanára, Kovácsné Nyári Magda válogatott vívó javaslatára választotta a vívást. 1951-ben a Bp. Bástya Tervhivatal, illetve a Bp. Petőfi Tervhivatal klubban kezdett el sportolni. Tehetségére 1956-ban az Elektromos SE szakosztályában figyelt fel Hátszegi József, mesterével együtt 1960-ban igazolt az Újpesti Dózsába. Az 1955. évi budapesti ifjúsági világbajnokságon hatodik lett, a következő évben Luxembourgban, majd 1957-ben Varsóban már ifjúsági világbajnokságot nyert.

Ugyanebben az évben bekerült a felnőtt válogatottba, és 1958-ban a budapesti világbajnokságon harmadik lett, de csak azért,mert hajdani testnevelő tanárát nem volt mersze legyőzni. A következő évben tőrcsapatban megszerezte első világbajnoki érmét. 1963-ban Gdanskban egyéniben világbajnoki címet szerzett: az érmekről szétvívás döntött Dömölky Lídia, Juhász Katalin és közte, csak a harmadik kör után sikerült nyernie. Világbajnokságokon tizenötször szólították a győzelmi dobogóra, öt aranyat - 1963-ben egyéniben -, hét ezüst- és három bronzérmet gyűjtött.

A balkezes törőző rendkívül finom technikával, nyugodtan, határozottan vívott, rácáfolt azokra a véleményekre, melyek annak idején nem jósoltak neki sikeres jövőt. Halláskárosodással született ugyanis, de megtanult szájról olvasni, az utasításokat papírra írva adták át neki, mert a sisak mögül már nem működött olyan jól a szájról olvasás.

Öt olimpián vett részt. 1964-ben Tokióban duplázott, egyéniben és Ágoston Judittal, Juhász Katalinnal, Marosi Paulával és Dömölky Lídiával csapatban is nyert, előtte és utána (1960-ban Rómában, illetve 1968-ban Mexikóvárosban és 1972-ben Münchenben) pedig három ezüst- és két bronzérmet szerzett.

A páston aratott sikereivel az ugyancsak balkezes Elek Ilona, a legendás emlékű Csibi méltó utóda volt. 1963-ban és 1964-ben az év legjobb magyar női sportolójává választották, ötször volt az év vívónője Magyarországon (1964, 1968, 1969, 1970, 1971).

 

A válogatottól az 1978-as hamburgi világbajnokságon köszönt el, de az Újpesti Dózsa csapatával 1980-ban még országos bajnokságot nyert. 1958 és 1972 között összesen 18 országos bajnoki címet szerzett, ebből hatot egyéniben. Visszavonulása után a Bp. Honvédban edzősködött, néhány hónappal később az Újpesti Dózsában lett technikai vezető, itt dolgozott nyugdíjazásáig, 1988-ig.

A kilencvenes évek elején visszatért a pástra. Sorra aratta győzelmeit a veterán világversenyeken: 1995-ben veterán Európa-bajnok, 1999-ben veterán világbajnok lett. 2000-ben Olimpiai Érdeméremmel tüntették ki, és megkapta Az Évszázad Siket Sportolója (1924-2000) kitüntető címet. 2007-ben a Nemzet Sportolójává választották, 2008-ban tagja lett a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok Klubjának. 2013-ban tenyérlenyomatával bővült a Magyar Sportcsillagok Fala.

Rejtő Ildikó ma második férjével és örökbe fogadott lányával él. Nem olyan rég nyilatkozta, hogy a veterán csapatbajnoki aranyérem még hiányzik a gyűjteményéből. "A +80-as korosztályban Lidivel és még valakivel elképzelhető, hogy utoljára fegyvert fogok..."

"Nagy öröm, hogy össze tudtunk jönni, bízom benne, hogy öt év múlva is találkozunk" - mondta Rejtő Ildikó az Újpesti Polgár Centrumban az UTE által szervezett csütörtöki ünnepségen.

Az ötszörös világbajnok az MTI kérdésére kiemelte, az 1956-ban nyert ifjúsági világbajnoki aranyérme volt az első nagy sikere, míg pályafutása csúcspontjának az 1964-es tokiói olimpiát tartja, amelyen egyéniben és csapatban is diadalmaskodott. "Ezt nem lehet elfelejteni. Minden sportolónak az a vágya, hogy olimpiai aranyérmes, világbajnok legyen, nekem ez összejött" - hangsúlyozta.

Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke, önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkár Rejtő Ildikónak kiemelkedő sportszakmai tevékenységéért a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatát adományozta Pintér Sándor belügyminiszter nevében. "Az akarat, az eltökéltség, a munka az, ami azt eredményezte, hogy a példaképek olimpiai bajnokok vagy éppen érmesek lettek" - fejtette ki Csampa Zsolt. Hozzátette, amikor egy olyan példakép, mint Rejtő Ildikó kilátogat egy utánpótlásversenyre, a gyerekek, fiatalok körbeveszik és a sikerhez vezető útról kérdezik. Válaszul pedig azt hallani a legendás versenyzőktől, hogy megdolgoztak érte nap mint nap - mondta. "Ilyenkor látni a gyerekek szemében az elhivatottságot, hogy ők is olimpiai bajnokok akarnak lenni" - tette hozzá a szövetségi elnök.

(forrás: mti.hu)

Sportolj velünk az UTE szakosztályaiban!

UTE az utánpótlásért alapítvány - 1%

Mi az, amivel megőrizheted a gyermekeid egészségét?
Mi az, amivel segítheted olimpikonjaink felkészülését?
Mi az, amivel segítheted kedvenc klubodat?
Mi az, amit igyen adhatsz tavalyról?

UTE az utánpótlásért Adószám: 18165159-1-41